A legnagyobb múltú balassagyarmati középiskola nagy tekintélyű tanára és vezetője, még pályakezdő korában egy nap betért a Bajcsy út és a főutca sarkán lévő Kaszinóba – ma Városi Képtár. Mivel azonban üres volt a zsebe, nem tudott mást kérni magának, mint egy deciliter szódavizet. A pohár fölött ott ült több órán keresztül, mígnem a buborékok szép csendesen elfogytak az italból.
Ekkor toppant be egyik tanítványának az édesapja. Nosza rajta, a derék pedagógus egyetlen hörpintéssel kiitta az összes szénsavtól megszabadult szódavizet. Az apuka látva ezt, azonnal odasietett a tanárhoz, kedélyesen megveregette a vállát és megkérdezte:
- Szilva volt?
A gyermekek elszánt oktatója egy bólintással jelezte, még felettébb ízlett is.
- Meg tudná ismételni? – hangzott az újabb kérdés.
- Persze! – jött az azonnali válasz.
Az apuka kikérte a következő „kört”, a tanár úr ripsz-ropsz felhajtotta a deci snapszot. Majd utána a következőt és a következőt.
Így vált mámoros állapotúvá a „csóró” pedagógus…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése