Alsónadrágos szatír Nagyorosziban

Gergelynek azon az estén igencsak „férfias” hangulata lett. Elővette a polcról a szexújságokat, de pár perc lapozgatás után beleunt. Inkább a videó. A régi, kopottra nyűtt VHS-pornókazettát betette a gépbe, de már az sem okozott felüdülést. Nosza rajta, valami élő testiség után kell nézni. Berántotta maga mögött a kertkaput és „vadászatra” indult.

De nem ám kifejlett zsákmányra vágyott. A „gidák” jobban érdekelték. Kisvártatva előbukkant egy magányos gyermek. Gergőnek felcsillant a szeme, hát leszólította. A „megmutatom a bélyeggyűjteményemet” kifejezést ósdi trükknek tartotta, hát másfajta csalogató eszközhöz nyúlt: egy zenei ritkaság dvd-re hívta fel a kislány figyelmét, ami a lakásán meghallgatható. Ez tökéletes csali volt.

Hazaértek, és a dvd gyorsan bele is „csusszant” a lejátszóba. De nyílt a hűtő is. Pálinkával, sörrel öblögette torkát a „jóember”, miközben a férfiassága is igen erőteljesen működésbe jött. Letolta a gatyáját, közösülni kívánt. A kislány azonban erélyesen ellenállt. Gergely elővett egy kést, azzal fenyegetőzött. Egy óvatlan pillanatban azonban a gyermek kiszabadult a szorításból, és elmenekült. A felajzott férfi, úgy, ahogy éppen volt, egy szál alsónadrágban utána. A sötét utcán a kislány folyamatosan segítségért kiáltott. Egy közeli házból egy néni épp kijött, a gyermek odaszaladt hozzá, és elmondta mi történt. Gergely, ezt meglátva, azonnal visszahőkölt és hazaosont. Nemsokára azonban már a zsaruk markában találta magát. Az alsónadrágos nagyoroszi szatír azt az estét már a fogdában töltötte.

Ugyanez a bűncselekmény a rendőrség hivatalos tolmácsolásában:

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntett kísérlet megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást K. Gergely 27 éves nagyoroszi lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján K. Gergely 2013. december 17-én kora esti órákban Nagyoroszi lakásába csalt egy gyerekkorút. Ez idő alatt a férfi folyamatosan alkoholt fogyasztott, egyre agresszívabbá vált és közösülni próbált a sértettel. A kislány megpróbált ellenállni, azonban az elkövető őt egy késsel fenyegette meg. Ekkor a gyerekkorúnak sikerült magáról a földre löknie K. Gergelyt és ezt kihasználva elmenekült a lakásból. A férfi alsónadrágban szaladt utána, és követését akkor hagyta abba, amikor a gyerek segélykiáltásra egy utcán lévő személy jött ki a házból, akihez odament a kislány segítséget kérni. A bejelentést követően a
Rétsági Rendőrkapitányság járőrei lakásán elfogták és előállították K. Gergelyt, akit a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály nyomozói 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntett kísérlet megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vétele mellett – gyanúsítottként hallgatták ki. A hatóság az eljárást szakértők bevonásával folytatja.

***

Hozzáteszem, az általam leírt cselekmény csupán a saját „fikcióm”, nem nyomoztam utána, hogyan is történhetett, mert ez a zsaruk dolga. Csupán azért vetettem papírra, mert talán így, ebben a megfogalmazásban olvasmányosabb és érthetőbb, mint az a hivatalos rendőrségi jelentésből leszűrhető lenne.

Ángyán: „Földmaffia kezében a vidék”

Zsúfolásig megtelt Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Csikász-terme. Az érdeklődés Ángyán József országgyűlési képviselőnek szólt, aki az Örökség Kulturális Műhely programsorozatának keretében „Mi lesz veled magyar föld?” címmel tartott előadást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium egykori politikai államtitkára, a gödöllői Szent István Egyetem tanára mondandójának bevezetőjében emlékezett arra, milyen illúziókkal lépett be a közéletbe. Annak idején, bő három évvel ezelőtt, a gazdatüntetések alkalmával rendszeresen találkozott a mezőgazdaság képviselőivel, és ott szembesült azzal, hogy az igazi emberi minőség „azokban a sátrakban” az egyszerű földművelőkben van. Szövetséget is kötött velük, ígéretet tett nekik, hogy a politikai életben a kis helyi közösségek, a termelő családok érdekeit képviseli majd. Amikor bekerült a kormányzatba, és felelős pozícióba jutott, ezen az úton is kezdett ténykedni. A megalkotott vidékstratégiában kiemelt szerepet szántak az élelmiszer-ellátás belső megszervezésének, a demográfiai földprogramnak, amelyben a gyermekeket vállaló fiatalokat ösztönözték a mezőgazdasági tevékenységre, földvásárlásra. Ám ahogy telt-múlt az idő, Ángyán József úgy látta meg a valóságot.

- Brutálisan ütközik a közösségi érdek a multik, a nagytőkések érdekeivel. Egy maffiahálózat irányítja az országot. A közösségek, a generációk évtizedek alatt megtermelt vagyonát széthordták, és ehhez asszisztált a kormányzat. A politikai élet vezérszereplői azon versengenek – attól függően, ki van éppen hatalmon -, hogy miként tudják kiszolgálni a maffiát. Az is óriási baj, hogy az állam a közösségek oldaláról átállt a tőke pártjára, és engedi, hogy gátlástalanul harácsolják fel a vagyonokat a kisemberek kárára. Ha nem sikerül ezeket a folyamatokat megállítani, és leválasztani a maffiáról a gazdaságot, akkor menthetetlenül tönkremennek a termelők – emelte ki előadásában.

Hozzátette, a földbérletek tekintetében sem különb a helyzet. Komoly vizsgálatokat végzett és végez abban a tekintetben, hogy az állam tételesen mennyi földet és kiknek ad bérbe. Így fordulhat elő, hogy a száz hektár feletti területek több mint felét néhány családi érdekeltség szerezte meg, és a nyolcvan éves, már idősek otthonában élő öreg néninek is van ötven-hatvan hektáros gyümölcsöse – mert a „nagytőkés” gyermeke a nevére íratta. Miközben a valódi gazdálkodók több mint kétharmada csak a megművelhető földek egyhatodán tevékenykedik.

-         Nem, erről szólt a gazdáknak tett egykori ígéretem, és mikor láttam azt, hogy az integráció monopolizálásával lényegében az állam az egyes térségek mezőgazdasági érdekeltségeit átadja a nagytőkéseknek, véglegesen szakítottam a kormánnyal, beadtam a lemondásomat. Ezek a spekulációs csoportok, a „kérges kezű zéerték” teljesen ellehetetlenítették az államtitkári munkámat.  De megfogadtam, hogy a jövőben végsőkig kiállok majd a kis – és középvállalkozó mezőgazdasági termelők, a közösségek érdekeiért.

Ángyán József azóta független honatyaként tevékenykedik, és a Tisztesség és Emberség Szövetsége mozgalom létrehozásával, egy „alulról indított kezdeményezéssel” szeretné megtisztítani a politikát az oligarchák befolyásától. Ahogy végezetül mondta, egy olyan vonat üres helyeire szeretne a közösség által elfogadott, hiteles, erkölcsös helyi embereket ültetni, amely szerelvény pontosan tudja a végcélját.

Ipoly-völgy - tanári optikával

Közel fél évszázada fotózza az Ipoly-mente vadregényes tájait Nagy Imre. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium nyugalmazott tanárának második kötete nemrégiben jelent meg „Változó Ipoly-völgy” címmel. A szerzővel a Helytörténeti Gyűjteményben rendezett könyvbemutatón Medvácz Lajos polgármester beszélgetett.

Nagy Imre 1959 óta tanított a Balassi Bálint Gimnázium. A biológia-kémia szakos tanár először a diákokkal tett kirándulások alkalmával figyelt fel az Ipoly vidékének rendhagyó szépségeire. Nemsokára azonban már a fényképezőgép is kikerült a tokjából, és buzgón fotózta az évszakról-évszakra ezerszínűen változó tájat, a gyönyörű vadvirágokat – az első kötet 1994-ben készült el, a második most jelent meg.

Mint mondja, igazán jó képet készíteni, igazán tökéletesen elkapni a pillanatot csakis úgy lehet, ha magányosan keresi a szépet az ember. Amikor egyedül érkezik a rétre, nesztelenül közelíthet, hasra fekszik, és úgy fókuszál a sárga nősziromra, vagy éppen figyeli, miként fordítja a Nap felé „arcát” a tavirózsa.

Nagy Imrének három kedvenc helye van Balassagyarmat környékén. Az egyik a dejtári rét, amely leginkább emlékezteti a Tisza-mentén töltött gyermekkorra. Hiszen itt a lápi növényzettől a mocsár-állatvilágán keresztül a pusztára jellemző virágokig hazánk szinte minden vidékére jellemező természeti szépség előfordul. A morotva-tavak díszei, a tavaszt köszöntő virágok, a nyár elejének sárguló mezeje, a folyó csendes sodrása.

A másik az Ipolyszögi Égerláp. Amelynek védetté nyilvánításának történetéből is kaphatott kis ízelítőt a hallgatóság. Miként küzdöttek a természetvédők a politikával, amikor termőfölddé akarták tenni a lápot. Aztán csak ki kellett várni, hogy a gyarmati TSZ csődbe menjen, és a jogutód őrhalmiaknak már nem kellett az égeres – így hárult el minden akadály a védetté nyilvánítás előtt. A harmadik pedig a Dézsa patak völgye a Csesztve felett magasodó Anna-hegy lábánál. Itt a hűvös időjárást kedvelő növények mellett a lápi fajok egyaránt előfordulnak.

Amit a tanár úr viszont végképp sajnál, az éppen új könyvének a címében is rejtezik: a változás. Amely ma már sokkal inkább negatív, mint szép. Amikor az egykor virágzó rét helyén áthatolhatatlan bozót fogadja az embert, amikor egy-egy szép fát értelmetlenül vágnak ki a könyörtelen gazdák, amikor a gaz mindent benő, és eltűnnek az egyedi virágok. „Talán békén kellene hagyni az ártereket” – hangzott mintegy végkicsengésként, mert a természet magától újjáéled.

Szezonzáró győzelem – Síró-parádéval

Balassagyarmati Kábel SE – Kecskeméti TE-Altoterra 29-22 (12-12)

Balassagyarmat, 120 néző, vezette: Ágnecz, Sipos.

Kábel SE: SÍRÓ – BÉCSI 6, SZÉLES 3, Kajdy, Dóczi, Varga J. 5, Szabó 2. Csere: Varga Á. (kapus), KOTTÁN 3, Piroska 2, SZÉKELY 4, Tihanyi 1, Bán 3/3, Szulcsán. Edző: Kedves László.

KTE: Fehér – MISS 5/2, BENKE 8, Talmácsi, Petrik Varga 2, Lókodi 4/1, Erdős 1. Csere: Lakos (kapus), Csőke 2, Horváth, Stock, Ledacs-Kis. Edző: Kopornyik Zsolt.

Hétméteresek: 3/3, ill. 4/3. Kiállítások: 12 perc (+1 kizárás: Széles a harmadik 2 perces büntetés után), ill. 8 perc.

Az eredmény alakulása: 7 perc: 4-2, 14. perc: 6-6, 22. perc: 11-8, 38. perc: 16-15, 49. perc: 22-17, 56. perc: 26-20.

Talán a főtéravató programjai, vagy a vasárnap délutáni időpont miatt, de a szokásosnál meglehetősen kevesebben szorítottak az NB I/B utolsó fordulójában a balassagyarmatiaknak.

Nagy lendülettel, ugyanakkor támadásban sok hibával kezdett mindkét csapat. Bécsi lerohanásból szerzett vezetést, majd egy korai kiállítást kihasználva Kottán átlövésből növelte az előnyt. A vendégek részéről csak a villámléptű ex-ceglédi Benke válaszolt a hazaiak kísérleteire, a többiek, így az egész Keleti csoport gólkirálya, Lókodi csak töltött, de nem célzott: bombái rendszeresen a gyarmati védők sáncán landoltak, illetve a remek formába lendült Síró kapus hatástalanította azokat. A kábelesek azonban nem tudtak tartósabb előnyhöz jutni: a támadásban rossz átadások, eladott labdák miatt bosszankodott a közönség. A KTE gyorsan ki is egyenlített, ám az előnyt egy percig sem tudta megszerezni. Varga János emberhátrányból talált be, Bécsi ismét lerohanásból szerezett gólt, így hamar visszaállt a két-háromgólos különbség. A hajrában azonban gyors egymásutánban kétszer is eredményes volt a vendég együttes, ráadásul a legutolsó másodpercben Benke egyenlíteni tudott.

 Fordulás után sokáig maradt a szoros eredmény. Síró továbbra is parádézott a gyarmati kapuban, a társak azonban támadásban még mindig sokszor vétettek. A fordulópontot talán Miss kihagyott hétméterese jelentette (amit a csereként beállt Varga Ádám védett), mert ettől kezdve, 16-15 után fokozatos húztak el az Ipoly-partiak. Székely és Varga J. ismét létszámhátrányban „villant”, a másik oldalon Lókodi teljes csődöt mondott, és még az időkérés „fegyvere” sem segített a kecskemétieken. Az utolsó tíz percben már lényegében minden lövési próbálkozás utat talált az ellenfél hálójába, Bán belőtte a büntetőket, Piroska indult, Kottán és Székely átlőtt és egyre nőtt az előny. A legvégén pedig Bécsi két góljával gondoskodott arról, hogy ezen az estén ő legyen csapata legeredményesebb játékosa.

Összességében a második félidőben nyújtott pontosabb játékával a Kábel SE megérdemelten tartotta otthon közvetlen riválisával szemben a két pontot, ezzel együtt pedig sikerült elkerülni a kiesőhelyről.

Kedves László: Bár támadásban eleinte sok technikai hibát vétettünk a védekezésünk remekül működött és kiváló kapusteljesítmény társult hozzá. A második félidőben aztán magabiztosabbá váltunk. Örülök, hogy győzelemmel zártuk az őszi idényt.

Kopornyik Zsolt: Az első félidőben egyenrangú ellenfelek voltunk. A másodikban viszont fejetlenül támadtunk, mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket. Az utolsó öt percben saját magunkat vertük meg.

Hiába kockáztattak a végjátékban a gyarmatiak

Békési FKC – Balassagyarmati Kábel SE 30-23 (11-9)

Békés, 150 néző, v.: Szécsi, Szőke.

Békés: Domokos – Ambrus 4/3, KÓSA 4, Kovács A. 3, MOLNÁR S. 5, POLGÁR 5, Kardos 1. Csere: Ardeleán (kapus), Szilágyi 1, GAZSÓ 5, Kopcsák 2, Lehoczki. Edző: Gávai Ferenc.

Kábel SE: SÍRÓ – Bécsi 1, Tihanyi, Széles 1, Dóczi 1, VARGA J. 6, Szabó A. 2. Csere: Varga Á. (kapus), Kottán, PIROSKA 5, Székely 3, György 1, Bán 3/3, Kajdy, Szulcsán. Edző: Kedves László.

Hétméteresek: 6/4, ill. 3/3. Kiállítások: 8, ill. 10 perc.

Az eredmény alakulása: 7. perc: 3-1, 21. perc: 7-8, 27. perc: 10-8, 36. perc: 13-12, 50. perc: 20-18, 55. perc: 25-21.

Bár két hazai találattal indult a viharsarki mérkőzés, a Kábel SE egyáltalán nem küzdött megilletődötten. Sőt, a zavaró védekezés ellenszerét nem is igen lelték meg a békésiek. A vendégeknél Piroska és Varga János termelte a gólokat, míg a házigazdáknál Molnár volt főként eredményes. A félidő közepén Síró gyors egymásutánban kétszer is büntetőt hárított, ám néhány játékvezetői tévedés megfosztotta Kedves László tanítványait attól, hogy a döntetlennél többre fussa az erőből. Egyetlen egyszer vették át a gyarmatiak a vezetést, amikor Bán értékesített büntetőjét követően 7-8 állt az eredményjelzőn. A játékrész hajrára azonban megint a békésieké lett, akik kétgólos előnnyel térhettek pihenőre.

Szünet után folytatódott a fej-fej melletti küzdelem – ismét csak sok-sok sípmesteri hibával. Mindkét kispad igen erősen „zsörtölődött” egyes ítéleteken. A pályán eközben komoly csata dúlt az erőfölény kivívásáért. Molnár mellé a hazaiaknál Polgár, Ambrus és Gazsó is szorgosan feliratkozott a találatot jegyző játékosok közé, míg a Kábel SE-ben Székely talált magára ebben az időszakban. Sokáig nem is dőlt el a két pont sorsa. Az utolsó tíz percre fordulva, a szoros meccset és az esetleges győzelem lehetőségét meglátva a nógrádi legénység kockáztatott. Egész pályás emberfogással védekeztek, de ez a taktikai húzás nem vált be. A békésiek megiramodtak, és bebiztosították sikerüket.

Összességében a vendégek komoly összpontosítással, nagy harci kedvvel küzdöttek, amiért dicséret illeti őket, de ezúttal sem sikerült nekik pontjaik számát gyarapítani.

Gávai Ferenc: Örülök a győzelemnek, tudtuk, hogy nehéz lesz, főleg a fáradtság miatt. A meccset elsősorban a szívünkkel nyertük meg.

Kedves László: Csapatunk mindent megtett azért, hogy nyertesen hagyja el a pályát. Sajnos, ez a játékvezetők miatt sem sikerülhetett.

Nem lesz illemhely az új balassagyarmati főtéren

Ahogy egyre jobban befejezéséhez közeledik a balassagyarmati városközpont rekonstrukciója, úgy vetődik fel mind több emberben, vajon lesz-e nyilvános illemhely a megújult főtéren?

Bizonyára sokan vannak még olvasóink közül, akik emlékeznek Balassagyarmaton az egykori kaszinó (a mai Városi Képtár) alatti nyilvános illemhelyre. Pontosabban inkább csak a maradványaira, mert az elmúlt negyed század során egyre leromlottabb állapotba került, csak úgy ontotta a bűzt, és már senki sem használta. Annak idején turisták is keresték a WC-t, mindhiába, a helyi „kalauzok” jobbára az akkori Köztársaság téren lévő közintézményekbe, vagy a régi buszmegálló épületébe „terelhették” e célra a látogatót.

Aztán elkészültek az új városközpont tervei, és a nyilvánosságra hozott elképzelésekben sehol sem szerepelt nyilvános illemhely a Civitas Fortissima téren. A munkák megindulása, de főként a beruházás célegyenesébe érkezve többen felvetették, ugyan nézzek már utána, hogy mit tett az önkormányzat a „toalett” ügyében. A minap egy idős úr panaszkodott, hogy az ide érkezők, ha megcsodálják a megszépült városközpontot, ugyan hova szaladnak, ha rájuk tör a „hasmars”.

Természetesen, megkérdeztük Balassagyarmat önkormányzatának illetékeseit is, mi lesz a nyilvános mosdóval.

- A főtérre nem tervezett a város nyilvános illemhelyet – jelentette ki Csach Gábor alpolgármester -, mert már a főtér-tervezés időszakában sem merült fel komoly érv mellette. Pontosan azért, mert annyi közintézmény és vendéglátóhely veszi körbe a beruházással érintett területet, hogy semmi szükség nincs rá, üzemeltetése nem lenne rentábilis, azt senki se vállalná fel. Nem véletlen, hogy már a szocializmusban tönkrement a főtéri épület. Hiszen a vasútállomáson, a moziban, a Városi Képtárban, a régi Vármegyeházán és a Városházán bárki elvégezhette régen is, és a jövőben is kis - és nagy dolgait egyaránt.

Tehetetlen támadójáték

Balassagyarmati Kábel SE – Ózdi KC 20-26 (11-13)

Balassagyarmat, 200 néző, v.: Horváth, Simó.

Kábel SE: VARGA Á. – Bécsi 2, Széles 3, Székely, Piroska 3, Varga J. 4, Bán 2/1. Csere: Síró (kapus), Kajdy, DÓCZI 2, Kottán 1, Tihanyi 1, György D., Szabó 2. Edző: Kedves László.

Ózd: GYÖRGY G. – Kocsis R., PANYI 1, KOCSIS CS., NYIKES 10, Koscsó 1/1, Scitovszky 1. Csere: Losonczi (kapus), BARTA 9/2, Papp, Lázár 1, Ponyi 1, Kovács 2. Edző: Szakál György.

Hétméteresek: 2/1, ill. 4/3. Kiállítások: 4, ill. 4 perc.

Az eredmény alakulása: 6. perc: 1-4, 20. perc: 8-8, 26. perc: 9-12, 41. perc: 11-17, 44. perc: 13-20, 53. perc: 18-22.

Mindkét csapat számára rendkívül idegesen kezdődött a mérkőzés. A kapkodás pedig sok-sok hibát eredményezett. A gólok sorát az őszülő hajú, hórihorgas vendég átlövő, Nyikes nyitotta, erre Varga János válaszolt, majd az egykor Gyarmaton is játszó Barta előbb büntetőből, majd akcióból vette be Varga Ádám kapuját. A másik oldalon folytatódott a tehetetlenség, kimaradtak a helyzetek, így Kedves László már a hatodik perc derekán időt kért.

Ettől eleinte nem nyugodott meg a kábeles legénység. A sérüléséből visszatérő Széles nagyon bizonyítani akart, de rendre pontatlanul célzott, mindössze a beállós Piroska megjátszásából tudtak eredményt elérni a hazaiak. Aztán Varga kapusteljesítménye egyre jobban feljavult, Dóczi vezérletével a védekezés szintén hatékonyabb lett, és a háromgólos hátrányból nem csupán felzárkózott az Ipoly-parti társaság, hanem előbb Dóczi labdaszerzését követően, majd Széles lerohanásából 8-8-nál utol is érték a kohászvárosiakat. Ekkor az ózdi mester gondolta úgy, rendet kell rakni a fejekben, jöhetett is az egy perces „kupaktanács”.

A vendégeknek hasznos volt a megbeszélés, mert zsinórban három gólt lőttek, igaz, Kottán kiállítása alatt emberelőnyben játszhattak. Érdekesség, hogy a borsodi alakulat első tucat góljából a Barta-Nyikes páros összesen tízet szerzett, ellenben a gyarmatiaknál Varga János szüntelenül, de szertelenül kereste csak a lövőformáját, legtöbb próbálkozását blokkolták a sáncban magasodó kezek. Szünet előtt némi gyógyírt jelentett, hogy Síró hárította Barta hétméteresét, de így is az Ózd mehetett előnnyel a pihenőre.

Fordulás után, a második félidő első harmada kísértetiesen hasonlított a kezdetekre. Azaz kapkodás kapkodás hátán, gyors és pontatlan akciók jellemezték a meccs e szakaszát. Azzal a különbséggel, hogy most tizenegy percen keresztül teljesen tehetetlenek maradtak a balassagyarmati támadók. A korábbi találkozók húzóemberei közül a fentebb emlegetett Varga mellett Székely is rendkívül gyengén teljesített, legfeljebb a kapufát találta el, és a büntetője is kimaradt. Barta és Nyikes viszont továbbra is „öntötte magába a célzóvizet”, és 11-17-nél elúszni látszott a gyarmatiak hajója. A gólcsendet Szabó András törte meg a bal szélről.

A küzdőszellemmel nem akadt különösebb gond a házigazdák oldalán, ezt bizonyította a második félidő közepe, amikor igencsak szívósan akartak zárkózni a kábeles fiúk, viszont ismét „csőstül” jöttek a hibák. Az összecsapás még szorosabbá tételéhez Bán értékesített hétméteresét követően érkeztek el Kedves László tanítványai, ám 18-22-es állásnál Szabó kapufán landoló ejtése a korábbi lendületet megtörte, és Barta átlövése véget vetett a gyarmatiak pontszerzésbe vetett reményének. Ettől kezdve a kockáztatásban merült ki a hazaiak hite, még egész pályás emberfogással is kísérleteztek, de ez a taktika szintén az Ózd malmára hajtotta a vizet. Az utolsó percben Bécsi két ügyes gólja csak újabb szépítést eredményezett.

Összességében a kritikán aluli támadójátékot nyújtó kábeles társaságból ezen az estén megint hiányoztak a vezéregyéniségek. A húsz lőtt gól NB I/B-s szinten roppant kevés – és önmagáért beszél.

Kedves László: Nagyon gyengén támadtak a fiúk, védekezésben pedig hiába készültünk Barta és Nyikes semlegesítésére, ez sem sikerült. Rendkívül csalódott vagyok, de köszönöm a nagyszerű közönségünknek, hogy ilyen teljesítmény mellett is kitartanak mellettünk.