Emlékképek egy tóstrandi fergetegről

Azt mondják, - és nem csak mondják, hanem valóban így igaz – a strandkézilabda elsősorban a barátságról szól. Persze akadnak olyanok is, akiknél ez nagyon komoly küzdelem – lehetett rá példát említeni Tarjánban is, ám neveket nem említenék -, de a csapatok nagy többségét haveri társaságok alkotják, akár fiúkról, akár lányokról legyen szó. Erre a barátságra remek példa a Salgótarjáni Strandépítők Közössége. Így ezzel a szóval, így, nagybetűvel: „Közössége”. Ők építették ki a tóstrandi pályákat, ők gondozzák-ápolják folyamatosan, szereztek be „vadiúj”, süppedős homokot, emelték fel a tribünt, aminek tetejéről pompás kilátás nyílt a Karancs erdőkkel borított hegyoldalaira. Dénes Máté, a csoport Benjáminja mesélte nekem, hogy az elmúlt hetekben szinte ott aludtak kinn a strandon, a „konténer-fellegvárból” kiindulva intézték az ügyeket, szervezték, készítették elő a versenyt. Ami valóban pompásra sikeredett. Rácz Viktor, ennek az egész közösségnek az „agya” ráadásul azt is elintézte szombat-vasárnapra – egy korsó sört biztos fizetett érte Szent Péternek -, hogy ragyogó idő kerekedjék a nógrádi megyeszékhely e kies területe fölött és felhő csak imitt-amott jelenjék meg a két nap során. Sok-sok minden érdekességet lehetne kiragadni a fergeteg-forgatagból, én inkább néhány kuriózumot emelnék ki. Jurij Szyepanyenko: a végső győztes jekatyerinodariak kapusa. Igazi orosz medve, díjbirkózó alkat, két méter feletti tornyosulás, engem leginkább Alekszandr Karelinre, a háromszoros olimpiai bajnok legendára emlékeztetett. Egy-egy ívelést oly könnyedén kapott el, mint kaméleon a legyeket. Petreczky Tibor: Hát, legalább egy húszast letagadhat az életkorából, oly fürgén táncolt a homokon. Sőt, még egy kiadós elefántpuszi után is visszatért a csatába, bár nem tudom, hogyan festett a combja hétfőn reggel. A legnépszerűbb hely: Semmi kétség, ez a tribün mellett felállított zuhany volt. Jöttek is sorba az emberek, álltak alá rendületlenül, reggeltől estig. Néha megadta magát a tákolmány, összecsuklott, vagy a csőszerkezet esett szét, de mindig akadt valaki, aki villámgyorsan megszerelte, mert nem maradt sok „holtjárat” a munkájában. Hadfi Bandi fáradtsága: a főszervezők egyike igencsak kimerült vasárnap délutánra. Fogta magát, ledőlt egy padra, hadd szunyókáljon kevéskét. Viskárdi fotómester ezt észrevéve, kattintott néhányat az alvó „bajtársról”, mire Bandi hirtelen lefordult, és huppant egyet a fűbe. Nosza rajta, azért gyorsan feltápászkodott. Rémület közvetítés közben: Megy javában a döntő, fenn a „kakasülőn”, az alkalmi riporterállásban fülhallgatóval a fejemen nyomom az ipart. Egyszer csak balra tekintek, és látom, jön felém egy enyhén ittas ipse. Mi tagadás, csontrészeg volt barátunk, és dülöngélve közeledett felém. Ha rám zuhan, azonnal félbeszakad a közvetítés. Vártam mi lesz: üveges szemmel rám nézett az illető, de botorkált tovább. Aztán egy perc múlva látom, hogy a pálya szélén már egy lengyel zászlóval a vállán csinálja a fesztivált. Szabó Tomika csitítgatta, most nem lenne szerencsés, ha a homokra tévedne. És még lehetne folytatni a sort, lehetne rebegni mondatokat a sportágat talán túl komolyan vevő, és a buliból kimaradó szentendrei lányokról, akiknek azért mentségére szolgáljon, hogy szakmájukban a kontinens legjobbjai, aztán Viskárdi „Bambi” szombat esti jókedvéről, a gyarmati fiúk poénmester-vezetőjéről, Demus Daniról, a száját be sem fogó „szpíkerről”, Mosonyi Józsiról, meg még sok mindenről, ami ide nem fér már el. Lényeg az: itt mindenki jól érezte magát! Salgótarján 2012-ben szervezésből jelesre vizsgázott a strandkézilabdában. Ja, és a fiúknál nyert a Jekatyerinodar, második a Strandépítők gárdája, harmadik a Budaörs, a lányoknál meg szentendrei házidöntőt rendeztek

Miért nincs még női kézilabda bajnok Hevesben?

Habár gyakorlatilag befejeződött már a mérkőzés-sorozat a két nógrádi együttest is felvonultató Heves megyei kézilabda bajnokságban, a helyi szövetség még mindig nem hirdette ki hivatalosan a végeredményt. Ennek oka, hogy az első helyezett személye is igencsak kétséges, amire a Gyöngyösi NKK és a Beszterce DSE Salgótarján egyaránt pályázik. Hogyan fordulhat mindez elő? Történt ugyanis, hogy a jelenleg 20 ponttal álló Gyöngyösi NKK csapata nem játszotta még le hivatalos mérkőzését a Balassagyarmati Kiss Árpád VDSE vendégeként. Gyöngyösön eredetileg novemberben küzdöttek volna meg a felek, ezt halasztották el közös megegyezéssel március végére, amikor is a gyarmatiak 32-28-ra diadalmaskodtak. A tavaszi idényre kiírt visszavágót a március 31-április 1-i hét végén bonyolították volna el, ám ekkor zajlottak a balassagyarmati Városi Sportcsarnok azon felújítási munkái, amelyek a játékteret is érintették, így aztán át kellett „tenni” a rangadót más időpontra. - Mivel mindenki foglalt volt a hét végéken, én a gyöngyösieknek előbb április 30-át javasoltam, gondolván arra, hogy a Munka Ünnepére eső „hosszú hétvége” hétfője alkalmas lesz nekik – avatott be a részletekbe Hegedűs Henrik, a Kiss Árpád VDSE szakosztályvezető-edzője. – Molnárné Somoskőy Réka edző-kolléganő ezt el is fogadta, csakhogy április 22-én, vasárnap délután Cseh Zoltán klubvezető felhívott, és mondta, hogy az nem jó nekik, de mindenképpen játsszunk, valamikor majd hétköznap. Én tájékoztattam, hogy a Városi Sportcsarnokban csak heti egy óra edzésidőnk van, az is szerdán délután 4 órától, amikor a felnőtt kerettagok közül alig ér rá valaki, ő erősködött, nekik mindegy, csak fiatalokból állnak, nekik ez az időpont is jó lenne, kérjünk el egy-egy fél órát az előttünk és utánunk edző társaságtól, és csapjunk össze. Egyértelmű, hogy ebbe nem mentem bele. A gyarmati szakosztályvezető értesítette minderről a hevesi szövetség versenybizottságát, ahol Paulovics Zsolt azzal érvelt, legyenek toleránsak az Ipoly-partiak, és találjanak valami időpontot az összecsapásra. - Interneten keresztül írt üzenetemben két lehetséges dátumot ajánlottam erre Somoskőy Rékának – folytatja a történetet Hegedűs Henrik. – Tudtam, hogy kizárólag hétköznap játszhatunk, és mivel keddtől péntekig a Kábel SE használja esténként a termet, csak a hétfő jöhetett szóba. Tárgyaltam is a Justitia SE kosarasaival, akik beleegyeztek, hogy május 14-én, vagy 21-én, másfél órával később kezdenek, tehát este 18 órakor mérkőzhetünk a Gyöngyössel. Réka nagyon korrekt volt, azt válaszolta, ez se jó nekik. Ezekről is tájékoztattam a hevesi szövetséget, azt kérve, hogy a mérkőzést két pontját adják nekünk, hiszen többszöri egyeztetés után sem fogadták el a vendégek az ajánlott időpontokat. Időközben a Gyöngyös elvérzett a Beszterce DSE otthonában, majd a szezon zárómeccsén, Balassagyarmaton vereséget szenvedtek a tarjániak, így az a helyzet állt elő, hogy a nógrádi megyeszékhely alakulata azonos pontszámmal végzett a mátraaljai társasággal. Az egymás elleni eredmény pedig a Beszterce javára döntötte volna el a kérdést. Persze csak abban az esetben, ha a Kiss Árpád VDSE megkapja a Gyöngyös elleni két pontot. A Heves Megyei Kézilabda Szövetség azonban nem tudott dönteni. Pontosabban egy „salamoni” ítéletet hoztak: mindkét felet, tehát a gyarmatiakat és a gyöngyösieket is hibásnak mondták ki a kézilabda „ütközet” elmaradása miatt, s kihirdették, amennyiben nem egyeznek meg, nem lépnek pályára egymás ellen június 10-ig, akkor a végeredmény 0-0 lesz, 1-1 pontot kap mindkét csapat, így viszont a Gyöngyös pontelőnnyel szerzi meg az aranyérmet. - A május 29-i, Beszterce DSE felett aratott sikert követően én már elbúcsúztam a lányoktól, mindenki a strandkézilabda szezonra készül már – dohog tovább a gyarmati csapatvezető. – Mivel jó pár fővárosi játékos tartozik a keretünkhöz, nagyon nehéz lesz napok alatt leegyeztetni, ha egyáltalán lejátsszuk a meccset. Bár az is igaz, ha már bajnokot avatunk, akkor inkább szeretnénk a salgótarjániaknak kikaparni a gesztenyét, hiszen a játékosok között sok mindenkivel jó barátságban vannak a lányok, és a csapatvezetést is évtizedes szoros kapcsolat fűzi össze. Tehát, ha pályára lépünk (csak épp mikor?!), akkor biztos, hogy hatalmas elánnal, merész harci tűzzel küzdenek majd a lányok. Személy szerint sajnálom Somoskőy Rékát, hogy „keményfejű” csapatvezetője miatt ilyen helyzetbe sodródtak, de ha vereséget szenvednek esetleg Gyarmaton, akkor elsősorban majd erre az úrra mutogassanak. Egyelőre tehát patthelyzet van, a hevesi szövetség hétfőre vár végleges választ a felektől, hogy lesz-e meccs. A Beszterce DSE pedig, mint tétlen-vétlen harmadik fél, figyeli az események alakulását.