Ángyán: „Földmaffia kezében a vidék”

Zsúfolásig megtelt Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Csikász-terme. Az érdeklődés Ángyán József országgyűlési képviselőnek szólt, aki az Örökség Kulturális Műhely programsorozatának keretében „Mi lesz veled magyar föld?” címmel tartott előadást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium egykori politikai államtitkára, a gödöllői Szent István Egyetem tanára mondandójának bevezetőjében emlékezett arra, milyen illúziókkal lépett be a közéletbe. Annak idején, bő három évvel ezelőtt, a gazdatüntetések alkalmával rendszeresen találkozott a mezőgazdaság képviselőivel, és ott szembesült azzal, hogy az igazi emberi minőség „azokban a sátrakban” az egyszerű földművelőkben van. Szövetséget is kötött velük, ígéretet tett nekik, hogy a politikai életben a kis helyi közösségek, a termelő családok érdekeit képviseli majd. Amikor bekerült a kormányzatba, és felelős pozícióba jutott, ezen az úton is kezdett ténykedni. A megalkotott vidékstratégiában kiemelt szerepet szántak az élelmiszer-ellátás belső megszervezésének, a demográfiai földprogramnak, amelyben a gyermekeket vállaló fiatalokat ösztönözték a mezőgazdasági tevékenységre, földvásárlásra. Ám ahogy telt-múlt az idő, Ángyán József úgy látta meg a valóságot.

- Brutálisan ütközik a közösségi érdek a multik, a nagytőkések érdekeivel. Egy maffiahálózat irányítja az országot. A közösségek, a generációk évtizedek alatt megtermelt vagyonát széthordták, és ehhez asszisztált a kormányzat. A politikai élet vezérszereplői azon versengenek – attól függően, ki van éppen hatalmon -, hogy miként tudják kiszolgálni a maffiát. Az is óriási baj, hogy az állam a közösségek oldaláról átállt a tőke pártjára, és engedi, hogy gátlástalanul harácsolják fel a vagyonokat a kisemberek kárára. Ha nem sikerül ezeket a folyamatokat megállítani, és leválasztani a maffiáról a gazdaságot, akkor menthetetlenül tönkremennek a termelők – emelte ki előadásában.

Hozzátette, a földbérletek tekintetében sem különb a helyzet. Komoly vizsgálatokat végzett és végez abban a tekintetben, hogy az állam tételesen mennyi földet és kiknek ad bérbe. Így fordulhat elő, hogy a száz hektár feletti területek több mint felét néhány családi érdekeltség szerezte meg, és a nyolcvan éves, már idősek otthonában élő öreg néninek is van ötven-hatvan hektáros gyümölcsöse – mert a „nagytőkés” gyermeke a nevére íratta. Miközben a valódi gazdálkodók több mint kétharmada csak a megművelhető földek egyhatodán tevékenykedik.

-         Nem, erről szólt a gazdáknak tett egykori ígéretem, és mikor láttam azt, hogy az integráció monopolizálásával lényegében az állam az egyes térségek mezőgazdasági érdekeltségeit átadja a nagytőkéseknek, véglegesen szakítottam a kormánnyal, beadtam a lemondásomat. Ezek a spekulációs csoportok, a „kérges kezű zéerték” teljesen ellehetetlenítették az államtitkári munkámat.  De megfogadtam, hogy a jövőben végsőkig kiállok majd a kis – és középvállalkozó mezőgazdasági termelők, a közösségek érdekeiért.

Ángyán József azóta független honatyaként tevékenykedik, és a Tisztesség és Emberség Szövetsége mozgalom létrehozásával, egy „alulról indított kezdeményezéssel” szeretné megtisztítani a politikát az oligarchák befolyásától. Ahogy végezetül mondta, egy olyan vonat üres helyeire szeretne a közösség által elfogadott, hiteles, erkölcsös helyi embereket ültetni, amely szerelvény pontosan tudja a végcélját.