Azt gondolná az ember, hogy a kézilabdában minél magasabban tanyázik egy klub, annál profibb munka zajlik náluk. Nem csupán szakmai értelemben, hanem szervezésben, ügyintézésben, magyarul háttértevékenységben. Nos, ez az ügyintézés-béli profizmus a váci női kézilabdára egyáltalán nem érvényes.
Mire is akarok utalni ezzel! 1.: Másfél évvel ezelőtt a balassagyarmati leány serdülő csapatból két tehetséges játékos is úgy döntött, Vácon folytatja a pályafutását. Aztán a lányok nem igazán tudták elintézni az edzésekre való utazásukat, mire én szeptember végén telefonon egyeztettem az edzőnővel, a több játéklehetőség miatt érdemesebb, ha a gyerekek nálunk maradnak, persze annyiszor járnak tréningre Vácra, ahányszor akarnak. Egy hét múlva ugyanez a „kollegina” az egyik szülővel üzente, felrúgja szóbeli megállapodásunkat. Azt már nem közölte, hogy miért, csupán utólag tudtam meg az okot a szakosztályvezetőtől. Ő elmondta, csak úgy tudják játszatni őket a gyermekbajnokságban, ha leigazolják a Váci NKSE-hez a két lányt. És erre abban az egy hétben jöttek rá? Balassagyarmaton ezt a szabályt már augusztus végén ismertem, az NB I-es váciaknál pedig csak szeptember végén esett le a tantusz?! Azon felül, hogy inkorrekt volt hozzánk, balassagyarmatiakhoz a váci edzőnő, még az amatőrség vádját is nyugodtan rájuk lehet biggyeszteni.
2. Az is érdekes volt, és szintén a szakavatott ügyintézés teljes hiányára utal, ahogy a két lány átigazolását intézték később. A lányok ugyanis egy teljesen üres átigazolási lappal jöttek hozzám, még a nevük sem volt rajta, nemhogy a váci klub hivatalos személyének aláírása, illetve az egyesület bélyegzője. Legszívesebben visszaküldtem volna az iratot egy kísérőlevéllel együtt, hogy majd tárgyalhatunk, ha profibb a hozzáállásuk. Ráadásul eleve nonszensz, hogy a szülőkkel intéztetik az átigazolást, nyugodtan beülhetett volna a szakosztályvezető az autóba, egyetlen nap alatt elintézte volna az ügyet Balassagyarmaton, kikérhette volna utána az úgynevezett „A” kartont Salgótarjánban, és akár már a következő hét végén játszathatták volna az illető kézilabdázót a saját színeikben. De nem, a szülőkkel intéztetnek mindent. Újabb amatőr cselekedet!
3. Egy újabb kislány ment el tőlünk Vácra, ott is jár már középiskolába. Már szeptemberben megkeresett az anyuka, az átigazolási papírokkal, rendben el is intéztük a dolgokat a kiadó klub részéről. Erre eltelik pár hónap, és újra megkeresi az anyuka az elnököt, hogy pecsételtessen már le egy másik átigazolási lapot, mert az előzőt elvesztették (!) Vácon. Kérdés ezután: vajon ha annyira fontos volt szeptemberben a kislány átigazolása, akkor miért nem intézték el akkor, hogy aztán elvesszen a papír a többi fel nem használt irat között.
Szóval ennyi, három adalék egy NB I-es klub berkeiben zajló áldatlan állapotokról, és a körülményeket látva, biztos vagyok benne, hogy a fentieken túl jóval több hasonló esetet lehetne még felsorolni a váciak slendrián ügyintézésére.
Jó lenne, ha mihamarabb ezen a téren is felnőnének a Duna-parti városban.
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése