Mivel ezen a hét végén nincs kézimeccs, gondolom, megteszi egy, az „aranylábúéknál” rögtönzött kirándulás is – már meg ne szakadjon a sorozat. Elvégre kis városunk NB III-as csapata most kezdi meg a tavaszi idényt, átalakulva, „megreformálódva”, új játékosokkal, új edzőpárossal, de szintúgy sikeréhesen. Irány tehát az egyelőre „pihentetett” Nagyliget helyett az Ipoly-parti műfű, ahol a BSE ellenfele a Tura együttese.
Alig tekintünk szét, hogy ugyan milyen felállásban veszi fel a küzdelmet a hazai társaság, alig foglalja el a helyét a derék operatőr kolléga a két kispad közötti területen, a metszően hideg szélben máris tekintélyes sokk éri a házigazda társaságot. Egy óvatosnak is alig minősíthető kisebbfajta lökésre a sípmester sporttárs merően „élesen” reagál, s jelzése által máris a tizenegyes pontra kerül a labda. Negyvenöt másodperc is alig telt el, és zördül Geregai Jani hálója! Hidegzuhany a javából!
De nincs mese, tartani kell a frontot, mihamarabb egyenlíteni, itt, a Városi Sportcsarnokkal szemközti „ketrecben”, ahol hivatalos találkozón még nem termett babér a BSE-nek. Van most kis idő körülnézni, milyen is ez az új gyarmati focicsapat! Ha jól számolom, pár újonc ott liheg a pályán: Cseman Gergő a „jobbekk”, jól megtermett, magasra nyúlt srác, egyelőre komoly lámpalázzal. Birkózik, birkózik a feladattal, még kissé nehézkesen, de csak belejön. Középen, Kovács Ádám valamivel magabiztosabb, de őt folyamatosan irányítja hátvédtársa, Gaál Balázs, az egyik legrutinosabb. Bal oldalon, Mezei Gabit is komoly feladat elé állítja ellenfele, de ő is igyekszik helytállni. Elöl Vereczki Balázs – anno nálam kezdett focizni jó tizenkét esztendővel ezelőtt a régi „Bajcsyban” – enyhe súlyfelesleggel küszködve mintha nem találná a pozíciót, legfeljebb arra futja az erőből, hogy megtartja, fedezi a labdát.
Nehéz így hajtani. Hátrányban a csapat, alig jut el a rivális kapujáig, legfeljebb pontrúgásból, de azok sem különösebben veszélyesek. Aztán a negyvenedik percben formás kis akció készül, Langó Laci lohol, egy az egyben a kapussal szemben, abszolute ziccer, de passzol, jön Simon Gergő, és kihagyja a kihagyhatatlant, az üresen tátongó kapu mellé gurít. Elszalasztott lehetőség, vajon lesz-e még egy?
Szünetben Simon cserét is kér, jön helyette Czibulya Gabi, át is kell szervezni a társaságot az edzőpárosnak. „Moha”, az új mester, akinél talán használ is, hogy eltiltása miatt csak civilben ácsoroghat a pálya mellett, mert így jobban átlátja a fiúk teljesítményét, meg segítője, „Csima” megdiskurálják a dolgokat. Így kerül egy „szinttel” feljebb Zolnyánszki Norbi, aki nemsokára egyenlíthetne is, de lövésének megálljt parancsol a turai portás. Nem „nagy szám” ez a vendég gárda, de tartja előnyét, sőt a végén még ők veszélyeztetnek, hála Geregainak, sértetlen marad már a gyarmati kapu. Még egy Langó szabadrúgás, aztán a játékvezető, akinek munkálkodása első percbeli ítélete, meg a csupán a BSE-játékosoknak kiosztott négy sárga lapja miatt, finoman szólva sem nyerte el a hazai szurkolók tetszését, véget vet a meccsnek.
Mohácsi Laci bosszúsan nyilatkozik a kamerába, egy pontot mindenképpen megérdemelt volna újjászervezett alakulata. Ha a „kicsik” is beérnek, felvérteződnek némi rutinnal, biztosan okoznak még örömet hű drukkereiknek. Az első lépés mindenestre nem sikerült…
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése