Jegyzetek egy ifjúsági Eb-ről 2. – Nyomják krahácsot a horvátok

Az első szép lánysiker után várjuk persze a híreket. A derék emberfia, kézilabda rajongó, vagy mifene, információra éhesen kattintgat az interneten. De semmi. Az Eb hivatalos honlapjának „results” oldala néma, egyetlen bejegyzés sincs, a statisztikák között hiába kutatok, ott sincs semmi. Hát mi ez, milyen rendezők a derék horvátok? Nincs egy szem legény vagy leányzó sem, az a szépség sem, aki a fotógalériában olyan gyönyörűségesen visszamosolyog a sajtóközpontból, aki értene a számítógéphez az umagi tengerparton? Na ne!!!

Még szerencse, hogy Bécsi Misi barátunk bizonyos körű érdekeltsége révén infóhoz jut, ő közli a „fészbukon”, a lányok Svájc ellen sikerrel vették a második akadályt is, így töretlenül menetelnek tovább az áhított érem felé. De mi volt a fiúkkal a törökök ellen? Kemény, alias Hortobágyi Zsolti, a Strandépítők kiválósága sem tud segíteni, a Strandépítők honlapján sincs új bejegyzés a fórum rovatban, mi több egyetlen hivatalos hazai kézilabdás portál sem tud szolgálni újdonsággal.

Így, ilyen körülmények között indulunk neki itthonról a horvát-magyar fiú derbinek. Az elején még jól megy, „Mate Denesz” – derék horvát bemondó kollégának illene akcentus nélkül kimondani a neveket, de hát az angolsága is erősen tört, többet aligha várhatunk tőle –, a tarjáni srác ügyesen védekezik a túloldalon, a Fradi-kontingens, élén a „nyúllal”, Varga Sándorral szép gólokat szerez, vezetünk is - egy ideig. Aztán az első szett hajrájában fordítanak a házigazdák, s ha szűken is, övék az előny.

Második játszma kezdete maga a rémálom. 7-0 a horvátoknak, de hogyan! A hétből hat pontjukat büntetőből szerzik, a játékvezetők csak úgy szórják a kiállításokat, egészen a piros lapig is elmennek. A képernyő előtt ülve vérlázítónak tűnik, ami történik, de sajnos ez még inkább megzavarja a mieinket, már tíz van közte. Csere a „nyúlhelyen”, ami kicsit jobb, mert onnan is születnek újabb gólok, de már késő. Hiba-hiba hátán, teljes káosz szegény magyaroknál, s máris vége, 2-0-s vereség a zárás.

De hát persze, ahogy a hírközlésben, itt sem lehet újdonsággal szolgálni a piros-kék kockás zászlót lengető országtól. Sírnak-rínak, és persze a hazai pálya minden előnyét élvezik, itt Umagban. Nekünk meg a javítás esetleges esélyének vigasza maradhat.

De kérem szépen, tessék már kicsit gyorsítani az információ-áramláson!