Határozottan állítom, bár bizonyítani ilyen távolságból nem tudom, hogy nem 2011. május 11-én este háromnegyed kilenc tájban, a Kaposvár fehérvári vendégjátéka alkalmával dőlt el a magyar labdarúgó első osztályú bajnokság sorsa.
Hanem már sokkal korábban, és nem a zöld gyepen, hanem politikai és szakszövetségi íróasztalok mögött. Véleményem szerint már 2010-ben, valamikor augusztus hónapban összedugta fejét a honi foci három „agya(mentje)”, azaz Orbán Viktor futballsoviniszta miniszterelnök, Csányi Sándor pénzguru és a nagytudású Mezey György, hogy bizony idén a Videotonnak kell megnyernie az NB I-et. Eleget „feccöltek” bele már a fejéri megyeszékhely vezető klubjába, meg hát az ősz mentornak ugyebár minden kívánságát teljesítenie kell, és most ez volt a nagy óhaj, a bajnoki cím. E döntéshez hűen asszisztált Berzi Sándor, aki mindenhol „seggelt” már eleget és a tűz közelében kemény nyelvcsapásokkal tartotta mindig magát, meg persze a játékvezetői testület is. Minden bizonnyal az esetet megvitatták Szima Gábor úrral, a debreceniek mindenható főnökével, aki aztán ki tudja mifajta kompenzáció ígérvénye mellett ráállt az alkura, Herczeg mester távozott, jött a cseh tréner, akivel csak nyelte a hajdúsági kacsa a nokedlit – felettébb érdekes körülmények között -, miközben a Vidi eme Alves nevezetű brazil fiú vezérletével szépen meglépett. Aztán persze önmagának tette nehézzé a feladatot a székesfehérvári legénység, amikor nem tudta azonnal, csak harmadszori nekifutásra – és akkor is csak a meccs hajrájában – bebiztosítania az első helyet, ez viszont épp a nemzetközi kupaszereplés felé rossz előjel, és biztos vagyok benne, maximum egy kört megy majd a csapat a BL-selejtezőben, aztán kipottyan.
Persze közben a magyar labdarúgás fő tönkretevőjét, akinek oly sok dilettáns, futball-szakembernek egyáltalán nem nevezhető, de zsíros forintokért az ábécé harmadik és hatodik betűjével fémjelzett licencecskét kapott emberke köszönheti végzettségét, és akit egyáltalán nem érdekel a magyar labdarúgás helyzete, csak az, hogy teljen a zsebe, szóval ezt a fickót most dicsfény övezi. Egykor a Fehérvárt meghódító budai pasa előtt nem hajlongtak ennyire alázatosan a talpnyalók, ahogy most e hetvenéves öregurat körbelihegi a slepp. Mezey meg, mint egy pápabőrbe bújt ördög mosolyog körbe, áldást oszt a híveknek, majd tartja a markát.
Jó lenne, ha eltűnne már és tényleg menjen a kiskertbe a fákat metszeni a kispadi jótanács-osztogatás helyett.
Végezetül: én nem Videoton ellenes vagyok, újfent hangoztatom, tudok majd szurkolni ismét a székesfehérvári alakulatnak, de ahhoz Mezey Györgynek el kell tűnnie a bal fenéken…
H.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése