Több mint másfél éve várnak a pénzükre az egykori NB I/B-s balassagyarmati labdarúgócsapat játékosai. Időközben a Nógrád Megyei Bíróság másodfokon megállapította, hogy a csapatot működtető Balassagyarmati Futball Kft-nek meg kell fizetnie a tartozást, ám a társaság felszámolás alatt van, ráadásul vagyona sincs. Így most a focisták és ügyvédjük az önkormányzat, mint százszázalékos tulajdonos háttérfelelősségét szeretné megállapítani, hogy talán onnan megkaphassák a forintokat. A patthelyzetből azonban jelenleg úgy tűnik, nincs kiút.
A balassagyarmati sporttörténet dicsőséges lapjai íródtak 2002 és 2004 között. Ekkor szerepelt ugyanis az NB I/B-ben az a labdarúgó csapat, amely hétről-hétre ezreket vonzott ki a Nagyligeti Stadionba, akiknek a kedvéért átalakításokat hajtottak végre a sporttelepen, akiknek egy-egy látványos megmozdulására vállalkozói pénztárcák nyíltak, s akiknek a nevét szurkolók skandálták hosszasan a remekbe szabott gólok után. Ez az együttes olyan nagymúltú gárdákat győzött le, mint a Honvéd, vagy a Vasas.
De az is kijelenthető bátran, hogy ennek a csapatnak a két másodosztályú idény alatt sohasem volt biztos anyagi bázisa. Mivel profi klubról volt szó, az önkormányzat százszázalékos tulajdonrészével megalakult a Balassagyarmati Futball Kft., amelynek a menedzsmentje az állandónak számító önkormányzati támogatás mellett igyekezett olyan szponzorokat maga mellé állítani, akik tekintélyes összegű támogatással segítik a futballcsapat szereplését.
Nos ez volt az, ami a nehézségeket okozta. Az első évadban a Nagy László vezette klub még a nógrádi származásával annyira büszkélkedő, kétes hírnevű tévésztárt, Fehér Anettet, alias Anettkát is beszervezte, hogy aztán a játékosok a hátukon viselhessék a névadó szponzor nevét. Aztán persze kiderült, az egész „anettkás” történet inkább a mese világába tartozik, hamarosan ismét gondok következtek, mi több, a 2003-ban távozó klubvezetés nagy adósságállományt hagyott utódaira.
Felesleges itt, ezen a helyen különféle számokkal dobálózni, lényeg az, hogy az önkormányzat a 2003/2004-es idényre szintén támogatásáról biztosította az újjáalakult, s immár Czékus Lajos egykori MLSZ-főtitkár irányításával működő futball káeftét. Két részletben harminc-harminc millió forintot ígértek, aminek aztán, az önkormányzat anyagi problémái miatt csak az első felét fizették ki.
Mindeközben a Czékus-team igyekezett új, tehetős támogatók után nézni, mivel a csapatot meg kellett erősíteni, s a frissen szerződtetett edző, Kis Károly is kívánságokkal állt elő – mármint az új igazolások terén. Ráadásul jelentkezett egy önjelölt, pásztói származású vállalkozó, aki szintén ígért fűt-fát. Mire azonban az ígéretekről kiderült, hogy „kacsa”, addigra szépen-lassan túlköltekezett a klub, a játékosokkal aláíratott szerződésekben emelkedtek az összegek, a bevételek bezzeg nem hullottak kemény bankókötegenként a kasszába. Ezek után egyáltalán nem csoda, ha egyre késtek, majd 2004 tavaszától elmaradoztak a fizetések.
A labdarúgók, tény és való, nagy-nagy türelemmel viseltettek a fennálló állapotok iránt. Olyannyira, hogy a tényleges keresetük megkaparintása nélkül bravúrokat értek el a bajnokság utolsó szakaszában, s egészen a nyolcadik helyig araszoltak fel a tabellán, az utolsó fordulóban pedig a bajnok Budapest Honvédot a Bozsik stadionban múlták felül.
Ekkor azonban már a klub végóráit élte. Az önkormányzat, látva a kezelhetetlen helyzetet, az adott pillanatban legkézenfekvőbbnek tűnő megoldást választotta: visszaléptette az együttest. Az MLSZ fennálló szabályzatai alapján ez két osztállyal való visszacsúszást jelentett, magyarul az NB III-ban folytathatta csak a társaság.
És itt vált ketté a történet, ami azért még több ponton összekapcsolódott. A BSE új vezetéssel, és a régiek közül csak három játékost, Lenkey Gábort, Mohácsi Lászlót és Zolnyánszky Norbertet megtartva, Szalai István edzői irányításával szerepelt, egyre jobb formát mutatva az NB III. Mátra csoportjában. A távozó NB I/B-s mag nagy része pedig – elkerülve más csapatokhoz – előbb fontolgatta, majd el is indította a pereskedést, kérve jogosnak vélt jussát, amire 2004. tavasza óta várnak.
Az indítványt még tizenheten adták be az első fokon eljáró bírósághoz, később azonban már csak nyolcan, végül csupán hárman maradtak: Szabó Csaba, Palaticzky Szabolcs és az edző Kis Károly.
És ekkor jött a csattanó! A pereskedők arra gondoltak, nem csak a futball kft.-t marasztalja el a bíróság a kifizetetlen pénzek miatt, hanem megállapítja az önkormányzat, mint százszázalékos tulajdonos mögöttes felelősségét is. Ám végül csak a kft.-t kötelezték a tartozás megfizetésére, ugyanakkor a bírósági határozat szerint az önkormányzat a kft. tevékenységét mindvégig pozitívan befolyásolta.
A hármas azonban nem adta fel a harcot: polgári peres eljárást kezdeményeztek, a fentebb említett mögöttes felelősség megállapítására, de ez nem sikerült. Így az utolsó lehetőséget választották: felszámolást kértek a kft. ellen. Ebben azonban, mint utóbb kiderült, az APEH megelőzte őket. (Időközben azonban, 2005 márciusában – nem sokkal a jogerős bírósági határozat megszületését követően – Czékus Lajos lemondott a Balassagyarmati Futball Kft. ügyvezető igazgatói posztjáról, ezzel lényegében meg is szűnt a társaság tevékenysége.)
Rövid időn belül – úgy tűnik – az edző és játékosok nem juthatnak a pénzükhöz. Az üzleti tevékenységet gyakorlatilag már nem végző futball kft.-nél a felszámolást végző miskolci cég nem tud majd vagyont felmutatni, így a hitelezői igényeket sem lehet majd teljesíteni. Ekkora pedig egyszerűen szólva – pénz az ablakban.
Vagy mégsem? A hírek szerint a futballisták ezután sem adják fel, továbbra is küzdenek a mögöttes felelősség megállapításáért. Hogy majd az önkormányzat fizessen a hitelezőknek. Ehhez azonban mindenképpen új bírósági határozat szükséges.
A juss tehát jár, de voltaképpen nincs. Még nincs. A gyarmati futball pedig ismét egy osztállyal alacsonyabbra huppant, a megyei első osztályba.
„Köszönhetően” a felszámolás megindulásának.
A futballisták az elmúlt másfél évben több alkalommal, rengeteg fórumon igyekeztek hangoztatni igazukat, feltárni a közvélemény előtt, miért is dühösek. Idő közben többen belefáradtak a pénzük megszerzéséért folytatott, s jelenleg szélmalomharcnak tűnő küzdelembe, ám Palaticzky Szabolcs és Szabó Attila – korábbi edzőjükkel, Kis Károllyal vállvetve még látnak reményt.
„Mi már nem adjuk fel, hiszen a pénzünk jár nekünk. Féléves fizetésemet nem hagyom elveszni, hiszen ,míg nem kaptam egy árva vasat sem, addig is jártam edzésekre, játszottam a meccseket, rengeteget áldoztam arra, hogy a hétvégéken sikereket érjünk el, s közben az erőfeszítéseimért nem kaptam cserébe semmit” – nyilatkozta a minap a sajtóban Szabó Csaba. Hasonlóképpen vélekedett Palaticzky Szabolcs is, aki ugyanitt hozzátette, bízott Lombos István polgármester ígéretében, hogy megkapja a pénzért, ezért küzdött becsülettel az utolsó fordulóig, amikor a Kispestet idegenben fektették két vállra.
Megkerestük Kis Károlyt, aki ma Szolnokon edzősködik, de ő egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hanem azt tanácsolta, forduljunk a jogi képviselőjükhöz, dr. Sike Józsefhez.
- Amikor felvállaltam a focisták ügyét azonnal láttam, hogy előzőekben rossz jogszabályra hivatkoztak, amely az önkormányzatot akkor marasztalja el, ha bizonyított a közreműködése a fizetésképtelenség előidézésében – fejtegette az ügyvéd. – Ellenben én azt javasoltam, ugyanennek a törvénynek egy másik bekezdésére hivatkozzanak. Ebben az áll, ha elindul a felszámolási eljárás az adós ellen, s a felszámoló megállapítja, hogy nincs vagyona a káeftének, akkor bizonyítható az önkormányzat mögöttes felelőssége is. Abban a pillanatban tehát, amint letisztul a kép, a szükséges lépéseket megtesszük, s peres úton követeljük a játékosok jogos jussát az önkormányzattól.
Felhívtuk hát Vodila Józsefet, a felszámolást végző cég biztosát, hogy tájékoztasson bennünket az eljárás jelenlegi állásáról.
- Mivel július 21-én jelent meg a Közlönyben a felszámolás megindítása, ettől kezdve negyven napos határidőn belül jelentkezhetnek a hitelezők. Ez a negyven nap nemrégiben járt el, s jelenleg az adatok folyamatos feldolgozása folyik. Czékus Lajos ugyebár március 31-től megvált a kft. ügyvezetői posztjáról, ezért a tulajdonos önkormányzattól kérjük be az iratokat. A tevékenységet záró mérleg még nem készült el, tehát időt vesz igénybe, míg véglegesen megállapítjuk, van-e egyáltalán vagyona a futball kft.-nek. Nem tudok határozott időpontot mondani az eljárás befejezésére, minden attól függ, milyen rendezett iratállománnyal szembesülünk. Akad számos bizonytalan, kérdéses, bonyolult pont ez ügyben, egy hónap múlva bár bővebben tudok beszámolni, meddig jutottunk.
Lombos István egyáltalán nincs elkeseredve, mert a focisták és edzőjük újabb pert helyeztek kilátásba.
- Én egyelőre ahhoz tartom magam, amilyen döntést a másodfokú bíróság hozott jogerősen: ezek szerint a káefté tevékenységét mindenkor pozitívan befolyásoltuk. A mögöttes felelősséggel kapcsolatban pedig kijelenthetem, mivel az önkormányzatnál senki sem látta el kézjegyével a kifizetésekről szóló papírokat, ezért nem vonhatnak bennünket felelősségre. Tudom, hibáztam akkor, amikor megígértem a játékosoknak, hogy megkapják a pénzüket, de határozottan állítom, jóval előnyösebb szerződéseket kötöttek a labdarúgókkal, mint azt a pénzügyi helyzet alátámasztotta volna. Kíváncsian várom a felszámolási eljárás eredményét, addig is rendszeres kapcsolatban állunk a felszámolóbiztossal, az általa igényelt valamennyi iratot eljuttatjuk hozzájuk. Szeretném, ha mielőbb lezárulna az ügy, hogy már csak a gyarmati labdarúgás jelenére kelljen koncentrálnunk.
Egyelőre tehát a várakozásé a főszerep. Ami lehet, hónapokig tart még. A játékosok pedig továbbra is futnak a pénzük után. De nem a saját hibájukból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése